2015. július 12., vasárnap

Kérdések, amiket lehet mindenkinek fel kéne tennie vásárláskor

Sziasztok! 

Tudjátok, hogy ritkán van az, hogy ruhavásárlásra adom a fejem. Ennek fő oka az, hogy nem sok mindent vagyok hajlandó megvásárolni teljes áron, másrészt szerintem a minőség lassan kezd apadni, így ha van rá mód, akkor inkább turkálóba, használt ruha boltba járok, vagy leárazásokkor vetem bele magam a forgatagba- jelentsen előbbi akármilyen szégyent is rám nézve. Mivel kimosom a ruhákat és van amit vadonat újként hozok el, így talán nem okozok magamnak semmilyen kárt;agy igen, egy minimálisabbat a pénztárcának. Viszont, mielőtt felkerekednék nagyjából össze is ütöm a menüt: vásárlás előtt, közben, alatt. Ne adj isten utána is...hogy levonjam a konzekvenciát.

Nem vagyok semmilyen nagy recept tudója, nem is érzem úgy, hogy most egy hatalmas dolgot osztok meg és én vagyok a kiokosított a témában. Egyszerűen, csak leírtam, én hogyan figyelek magamra vásárláskor, hogy ne legyen sohasem szoszi a mákos pitében. Nem is szeretem a mákos pitét, na mindegy! Jöjjön a lényeg! 
Mire van szükségem? 
Egyszer, egy nagyon okos lány mondta nekem, hogy akárhova is kerüljek, mindig döntsem el magamban, hogy mik azok a határok amiket nem fogok átlépni. Legyen szó ruhákról, párkapcsolatról, randiról, vagy barátságról. Ha nincsenek ezek a saját magam által felállított kis szabályok, és mindig csak sodródom az árral, akkor ott csak gondok lesznek. Jelentem ez igaz: amikor terv nélkül vettem valamit, csak mert megtetszett, 3-4 ruhadarabból mindig volt 1, ami szerencsétlenül ott kallódott a szekrényben. Akárhogy is nézem, ez 3 vásárlás alkalmával 3 ruha. Ebből nyáron már egy szettet is össze lehet hozni, és akkor tudatosult bennem, hogy ez pazarlás. Pazarlás az én időmmel, pénzemmel és helyemmel is. Hogy ilyen ne forduljon elő, mindig felmérem a terepet indulás előtt: mi kell? 2 póló? 3? Jó lenne 1 nadrág is? Ha nincs sok tétel, fejben tartom, és csökött makacs aggyal ragaszkodom majd a listához. Ilyenkor csak 1 dolog téríthet el a listától: ha van valami, amire például régóta vágyom, kívánságlistás és jó áron is van, plusz van a méretemben. Ilyen eddig, 2x fordult elő, ruhavásárláskor, látszik hogy szigorú vasorrú bába vagyok, még magammal is.

Mit hozok tavalyról? 
Néha célszerű a külön szekrénybe is benézni, főleg ha több tudatos és megtervezett vásárlás áll az ember mögött már. Ilyenkor sokkal jobban kiderül, hogy mi az ami használható és mi az, ami nem. Egy délután alatt megvan, még annyi sem, szerintem 1 óra, akinek meg nagyobb a szekrénye, annak 2, ha nagyon alapos. Persze nem azt mondom, hogy ha mindenből van a fiókban, akkor semmi újat nem szabad, vagy tiltott venni a boltok polcain, nem kell félreérteni! De olyankor, tényleg felesleges mindenből újat venni és tényleg úgy tervezni a vásárlást, hogy egy hétre való szett zötykölődik az emberrel hazafelé...Bár persze, mindenki saját maga rendelkezik a saját maga által nehezen megkeresett pénzzel, de a pénzköltésnek vannak más hasznosabb módjai is. Nem kell mindenből újat venni, csak mert a reklámok azt súlykolják az emberke hogy kell, kell és kell.  


Mikor vásároljak?
Nálam ez központi kérdés. Diák pénzből ezt nehezebb megoldani, így általában leárazásokkor vagy turkálóban szoktam téblábolni. A leárazások általában szerintem időben vannak, még bőven lehet az adott szezon darabjait viselni, annyi az egész hátránya, hogy nem az fog divatbemutatót tartani a cégen belül, aki ezt kivárja. Na bumm, nagy érvágás.
A másik mikor, az a napszakra vonatkozik, amit egyre nehezebben lövök be én is. A Glamour napos őrületkor legalábbis jól elszámítottam magamat így egy kicsivel fájdalmasabb volt a vásárlás maga, időben. A legjobb lenne hétköznap ugyebár, de amint munkába áll az ember erre egyre kevesebb a lehetőség. Én meg ahogyan magamat ismerem, erre nem fogom beáldozni a szabadnapjaimat. Mindenesetre szerintem ha rossz időszakban van az ember, érdemes a tömeget kerülni, mert hajlamos olyan stressz tényezőként a lélekre telepedni, hogy rossz döntések is születhetnek. És nem mindegy, hogy ezektől mennyire szenved a pénztárca... akár a jelen pillanatban, vagy később is. 

Ismerős a mondat, ugye? :)
Forrás


Mivel tudom párosítani? 
Egyszerre nem sok mindent szoktam venni, épp ezért igyekszem mindig szem előtt tartani azt, hogy mivel tudom majd párosítani az adott ruhaneműt. Ha tudom, hogy egy adott szín jól áll nekem, és menni fog ahhoz a stílushoz is, ami nekem tetszik, akkor nagyon nagy rá az esély, hogy a kasszáig jutok vele. Pláne, ha egy egész öltözéket el tudok vele képzelni, olyankor van az, hogy azt mondom: igen, ezt érdemes elhozni.
Most a leárazásokkor annyi butaságot láttam, pl. valaki rá akarta venni a lányát, hogy nem is tudom milyen ruhát vegyen meg, mert hogy most milyen olcsó. A lánya hála az égnek észnél volt, és megkérdezte a legevidensebb kérdést ilyenkor: Anya, ezt mivel tudom felvenni? Se cipőm nincs, de szerintem még táskám nincs, ami menne hozzá.. Persze utána anyuka próbálta menteni a menthetőt, hogy majd vesznek erre külön cipőt még, de gyorsan le lett szerelve miszerint cipőboltban már jártak, ami tetszett neki elhozták, és nem látja értelmét egy újabb körnek. (Jár a vállon veregetés, legalább valaki értelmes is van abban a családban- bár utólag bevallom, lehet itt valami fordított szerepkör lehetett.) Ugye, milyen tanulságos dolgokat szed össze az ember 20 percnyi sorban állás közben? :) 



Mennyi a keretem? 
A legjobb talán az, ha mindenki addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. Felesleges hitelkártyával villogni, vagy nem villogni, de minimum adósságba verni magát az embernek. Mivel a ruhavásárlás viszonylag nagy tétel (főleg annak, aki ritkábban vásárol), én mindig több hónapig egy kisebb összeget erre is félreteszek pluszban, hogyha akkor ott valami olyasmi jönne velem szembe, ami váratlan kiadásként érhet, de régóta vágyom rá, akkor ne kerülhessek kellemetlen helyzetbe. Ha meg nem jön szembe semmi olyan, akkor örülök, és megy a következő alkalomra az a pénz. Úgyis lesz valami váratlan kiadás az élet más területén, ahol az adott összeg jól jöhet, én úgy vagyok vele nem muszáj mindent rögtön elkölteni és lenullázni magam. Tudom, sokaknál ez a divat, és csúnyán is van rám nézve, hogy hogyan merek én a holnapra gondolni, hát élj a mának van, meg dolce vita, meg a franc tudja mi, de engem erre a lélek nem visz rá még. Remélem sosem fog, mert csalódnék magamban.

Nem nagy dolgok voltak ezek tudom, de szerintem érdemes vásárlás előtt azért elgondolkodni, nem csak belevágni a nagy kavalkádba és őrjöngve pénzt költeni. Tudom, ez a divat, minden erre buzdít, még akkor is, ha utána a másfélszeresét is verik le az emberen, de hosszabb távon, remélem Ti is úgy gondoljátok, hogy megéri észnél lenni.:)

Ti kiegészítenétek-e a listát? Mivel? Van-e más trükkötök is a túlköltekezés ellen, főleg ruha ügyben? 

6 megjegyzés:

  1. Én is gyakran járok turiba, sok előnye van azon túl, hogy jó minőséget kapsz reális áron (nem írom hogy olcsón, mert én már a turiban is csak akkor veszem meg, ha leárazzák :))) ) hanem ezzel a környezetet is véded és kisebb az esélye, hogy szembejön veled az utcán. Fehérneműt és cipőt nem szoktam ott venni, de ismerek olyat aki igen és még senkinek nem lett semmi baja ezektől a ruháktól. Ellenben a kínai boltban lévő sötétkék farmerok simán befogják az ember bőrét még a hatodik mosás-áztatás után is, ki tudja milyen mérgeket juttatva a szervezetbe? Pláne gyerekruháknál. Akkor inkább a turi. Én is hasonló vásárlási elveket vallok mint te, akkor is gyakran "ellenállok" a vásárlás csábításának, ha amúgy lenne rá pénzem, de úgy vagyok vele, hogy sokkal értelmesebb dolgokra is lehet költeni. Kinek mi a fontos, ugye :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most kifejezetten olcsó, legalábbis a Hádában minden fél áron van. Az egyedisége meg pláne az egyik előnye a turkálóknak, olyan szép felsőt vettem a múltkor, és biztos vagyok benne, hogy az utcán nem jön velem szembe. Fehérneműt és fürdőruhát azért nem vennék ilyen helyen- de tudom, hogy pl. egy forrázott mosás azért kellőképp kinyírja a bacikat.
      Az a baj, nem csak a kínai farmerek vannak így, nekem egy Auchan farmer az, ami befogja a combom rendesen és olyan mintha megvertek volna. :D

      Törlés
  2. Szuper bejegyzés volt. :) Én is általában a leárazásokkor vásárolok. Glam és Joy napokon olyan dolgokat szoktam csak venni, amiről tudom, hogy a leárazást nem élik meg mert elkapkodják őket. :D Plusz kozmetikumokat szerintem megéri kuponnal venni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, nagyon jól esett ezt most olvasni!
      A kozmetikumokat én is sokszor így szerzem be, az 50% sokszor megéri, bár mostanában egyre ritkábban, de azért alap dolgokra nagyon jól hangzik és hosszabb távon megéri. Glamour napokon szoktam főleg vásárolni, a Joy annyira nem áll közel a szívemhez, lehet hogy amiatt, mert kevesebb a kuponok mértéke, nem tudom. :S

      Törlés
  3. Most megnyugtattál ezzel a bejegyzéssel, hogy nem csak én sajnálom a teljes árat kiadni bármire. Csak olyat veszek meg teljes áron, amiről tudom, hogy tényleg szükség van rá ÉS nem fogják leakciózni (pl. basic fehérnemű, alapdarabok). Van persze nálam is, hogy később kiderül, hogy mégsem kellett volna megvenni, de ilyenbe óhatatlanul is belefut az ember (főleg kozmetikumoknál, amiről hiába olvasok áradozó véleményeket, de rajtam egyszerűen nem működik).
    Voltam most is a leárazásokon szétnézni, de csak fehérneműt és 1 db inget találtam. Persze volt olyan ami még gondolkodóba ejtett, de nem tudott meggyőzni, így nem is hoztam el, de nem is bánom. Viszont találtam olyan darabot is, ami teljes árú volt és első látásra szerelem, így most sasolhatok, hogy mikor raknak már rá egy akciós cédulát. :D
    Én nagyon rossz turizó vagyok, egyszerűen nem találok semmit sem, pedig többször is megadom az esélyt. Pedig mindig látom, hogy mások milyen szuper cuccokat vettem ott, olyankor mindig felbátorodok újra, de eddig sikertelen volt az akcióm. :(
    Egyébként nem csak diákpénztárcával nehéz. Én egy éve végeztem, rögtön elhelyezkedtem a szakmámban, de ez azzal járt, hogy új városba kellett költöznöm, albi+rezsi+utazás. Már semmire sincs diákjegy, ami vonatra, buszra vagy legalább a munkába járáshoz jól jönne, pár havonta pedig a mozijegynél is jól jöhet az a pár száz forint.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A turizáshoz szerintem idő is kell. Simán van hogy fél órát nézelődöm csak úgy és úgy akadnak a kezembe a darabok. Persze, egyszerre több is, 5-6, és ebből általában 2-3 az ami velem jön, ritka, ha több.
      Én tudom, hogy nem csak diákpénztárcával nehéz, de azzal nehezebb, mivel avval gazdálkodom egyelőre- így csak arról nyilatkozhatok. Milyen lenne már, ha általánosságban mindent belevennék, olyat is, amit nem tapasztaltam? Csak a saját tapasztalataimból beszélhetek, mivel mások helyzetét nem ismerem, így általánosságot inkább nem engedek meg a blogon. Persze tisztában vagyok az átlag magyar helyzetével, ami lassan közelít az Éhezők Viadalához, de attól még remélem messze vagyunk. Sok mindenre kell a pénz, mindenki azzal kell gazdálkodjon, amije van- változtatni lehet ezen, ha elég kitartó az ember és egy pici szerencse is segít neki.

      Törlés

Szia!
Jó, hogy itt vagy! Ha van kedved, szólj hozzá a bejegyzésekhez.
Egyéb esetekben kérlek ,ide írj: szepsegcsakneked [kukac]gmail(pont)com