Feladta ez a bejegyzés a leckét, ugyanis ezelőtt sem szerettem az édességeket túlzottan. Most meg már kevesebb darabból is válogathatok. Mondhatni nullára redukálták magukat az utóbbi időben, bár még nem tudom mit hoz az élet, egyelőre szerintem valahogy örülök, ha egy olyan étrendet tartani tudok amitől nem leszek rosszul, de nagyon bízom benne, hogy később találok majd valami ehetőt.. Kár, hogy nehéz nekem megfelelni, mert így alapból -5-ről indul akármilyen édes étel nálam. Na jó nem, a mascarpone sajtból készült torta az nulláról indult, semlegesen álltam hozzá, aztán akkor még tini fejjel arra a kisbírói elhatározásra jutottam, hogy igen, felkerülhet a családi sütemények listájára. Saját vesztemre, idén is ettem belőle egy keveset, még mielőtt kiderült volna az újév tartogatta meglepetés, így a karácsony egy kis rosszullétbe torkollott. Naná, az ünnep úgy kerek, ha nem tudod hogy az ügyeleten vagy a padlón vagy a hullaházban kötsz ki! Valakit a szilveszteri alkohol csap ki rendesen, most már azt is tudjuk, hogy nekem ugyanehhez elég egy kis tej is mostanában..és még a tudatomnál is maradok. Innen szép a győzelem...! Aki pedig találkozott már velem élőben is, az sejtheti milyen hangsúllyal mondtam az előző mondatot.
A képet Verena Faust oldaláról vettem le, mert ez hasonlított a legjobban arra, amit mi szoktunk készíteni! A krém nálunk nem ilyen vastag, ennyi a különbség, és hogy nem tesszük tele gyümölcsökkel a tetejét. URL hozzá: http://www.larecetadelafelicidad.com/en/2013/06/chocolate-mascarpone-tarts.html
- Dobostorta : A cukormáz miatt főleg, de egyszer szülinapomra rendeltünk egy tortát és az annyira finom volt, hogy azt a tortát kiáltottam ki ilyen örökéletű kedvencnek. Hát igen, vidéken tudnak még sütni-főzni...
- Csokis piskóta mascarpone krémmel, olykor gyümölcsökkel
- Muffin (csokis, banános, epres)
És itt véget is ért a szeretem lista. Elég rövid volt édes nassolnivalók terén, úgyhogy rájöhettetek, hogy igazán válogatós vagyok... A krémest, orosz krémest pl. kifejezetten utálom, kóstoltam már, úgyhogy nem a levegőbe beszélek, szerintem a leggusztustalanabb sütemények egyike. Bocsi lányok/fiúk, tudom mindenki kb. ezeket a süteményeket isteníti, én itt elég nagy kivételt képezek. Rettenetes vagyok, tudom, nem kell rámolvasni. De nézzétek a jó oldalát: senki elől nem fogom megenni! Ugye, hogy lehet erre a tényre másképp is gondolni? :)
Igazából világéletemben inkább sós párti voltam. Ropi, chips, sósrúd (De nem a gagyi bolti leveles tésztás (azt kézbe se veszem), hanem ami gyúrva van házilag, rendes gázsütőben, vagy kemencében van sütve!), és ünnepnapokon (1 évben 2x) a sós magvak mint pl. a napraforgómag és a pisztácia is megmutatta magát. Azért ilyen kevésszer voltak repertoáron mert tudtam, hogy előbbi olajossága által jobban kirügyeznék mint a fák tavasszal,csak ez nem olyan meghitt tájképpel járna....
Ennyit a kedvenc "édességekről". Nem egy különleges lista, meg kell hagyni, ebből is látszik, hogy inkább "sósszájú" vagyok, nem pedig édes. De azért meséljetek Ti is a kedvenc édességetekről, én nem adom fel a reményt, hogy egyszer, valamikor bővülhet ez a kis rövid lista! :)
Én is sós gyerek vagyok, a különböző édes sütiket meg a csokit sem nagyon ettem meg régebben, de mostanában van hogy csak úgy random megkívánok valami tortát :DD Csak hát ugye nálam is laktózérzékenység miatt a legtöbb tejes-tejszínes dolog kizárva...:D
VálaszTörlésHű, mi akkor pont ellentétesek vagyunk, mert én meg nagyon édesszájú vagyok, bár a dobostortát kifejezetten utálom. Nekem nagyon tömény és a tetejétől kifejezetten undorodom. Ha már torta, akkor fekete erdő, meg túrós-gyümölcsös. Viszont a muffinokat én is szeretem :)
VálaszTörlés