2016. március 9., szerda

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Testmódosítás: ahogy én látom napjainkban

Sziasztok, 

Réges-régen írtam legutoljára VKP-s bejegyzést (ha érdekel mi is ez, akkor itt ez az összefoglaló, nagyon jól összeszed mindent, mondhatni ez a kis GYIK a Bibliája az egésznek). A mai téma eléggé sokrétű, biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan nagyon sokféleképpen írjuk majd le a tapasztalatunkat erről a témáról.

Én inkább a testmódosítások következményeire szeretném a hangsúlyt fektetni, mert most az, hogy ki visel tetoválást, ki plasztikáztat, melyik fér bele a mai modern ember életébe azt nehéz tudni. Szerintem pont azt a köztes állapotot éljük a világban, hogy nehéz megmondani, hogy elítélve lesz-e az, hogy látható jele is van a testünk módosításának, vagy sem. Hiszen egyre több helyről hallom vissza, hogy a tradíciók kezdenek fellazulni, de nagyon nehéz megállapítani tényleg, hogy egyáltalán a többségnek mi a véleménye erről. Főleg, mert akármilyen látható nyoma van a test módosításának, legyen az tetoválás, piercing, vagy sminktetoválás, biztosan lesz valamilyen hatása a további életünkre.
Ugyanez igaz a plasztikára is, csak az egy más kategória sokak szerint - én azt veszem észre, hogy mintha elnézőbbek lennének ezzel az emberek. Ellenben, a többi módosításnak sajnos inkább negatív következménye van. Bizonyos munkák nem tölthetőek be egy tetoválással, mert ez az előírás. Maguk, a nagy fejesek sem tudják néha megmondani miért, sokszor pedig hallom a sokat hangoztatott: ugyan ki venne komolyan egy orvost tetoválással vagy egy banki ügyintéző sallangot. Persze általában sosem derül ki, hogy miért is baj ez némelyik szakmán belül, csak azt hallom, hogy nem kéne. Holott nem biztos, hogy ez a dolog befolyásolja azt, hogy valakiből milyen orvos, vagy egyáltalán milyen munkaerő lesz. Elismerem, vannak dolgok, amik szükségesek bizonyos állások betöltéséhez, ilyen a büntetett előélet, és ez valamilyen szinten helytálló is. De azok az elítélő, megbélyegző viselkedésformák, amik arra következtetnek, hogy akinek tetoválása vagy piercingje van az biztosan börtönviselt gyilkos, valahogy nem tudok azonosulni és nem is nagyon értettem sohasem, hogy miért kell ezt így felfogni. A plasztikai műtétek, vagy az életmentő, eldeformálást helyrehozó műtétekkel mintha elfogadóbbak lennének az emberek. Lehet ennek az elfogadásnak az áll a hátterében, hogy a műtétek ezen típusai szebbé tesznek valamit a közhiedelem szerint (!), míg a tetoválás valahogy úgy maradt ránk a sötét időkből, hogy az egy testcsúfító valami. (?)

Akármilyen testmódosításba is kezd az ember, szerintem érdemes a jövőre is gondolni, de itt nem az öreg bőr szindrómára gondolok elsősorban. Igaz, nyugaton ennek már lassan nincs jelentősége, hacsak nem olyan szakmákra gondolunk mint a diplomata, vagy köztiszteletben álló ember, mert erre azért még adnak odakinn is, ha jól tudom. Itthon meg tudom milyen a helyzet, arról szó se essen inkább.
Kis hazánkban,  azért még szerintem mindig az a felfogás dívik, hogyha a szokásostól eltérő valaki, akkor az inkább hátrány, főleg ha maradandó nyoma van. Pedig, láttam én már elhivatottabb, pár tetoválással rendelkező személyt, aki szakmailag is nagyon naprakészen és ügyesen oldotta meg a feladatait bizonyos munkakörökben, de néha kénytelen volt pályán kívül dolgozni, a berögzült makacs sztereotípiák miatt. Ez az ami nem jó. De nyilván, sokszor a minta sem mindegy, és a méret sem és hogy mennyire ront az összképen a testmódosítás maga. Nyilvánvaló, egy tetőtől talpig tetovált személy szerintem is sok lenne egy kiemelt ügyfelekkel foglalkozó munkakörben a gazdaság világában, de egy masniért, vagy egy feliratért, ami nem látható helyen van, nem csinálnék csinadrattát, mert felesleges.
 Nem mintha nekem lenne bármilyen tetoválásom, viszont én azt el tudom fogadni, hogy valakinek van, mert szükséges neki. Így teljesedik ki, kellett neki. Kész, elfogadom. Amúgy is semmi közöm hozzá. Viszont sohasem gondoltam úgy munkatársra, diáktársra, hogy nem tudja ellátni a feladatát, vagy valamilyen bűnt hordoz magában, azért mert 1-2 piercingje, vagy tetoválása van, vagy mindkettő. Pedig engem ráadásul, kicsit úgy neveltek alapból, hogy tartsak az "ilyen" (milyen?) emberektől, ezáltal szerintem nehezebb alapokkal indultam neki ennek az elfogadósdi dolognak, mint azok, akik amúgy fennhangon hirdetik, hogy elfogadóak mindenkivel (közben meg nyoma sincs még az elfogadás nyomának se). De ha én nem tudtam ezt a módit átvenni és túl tudtam lépni a sztereotípiákon, akkor másnak miért okoz ez ekkora, égbekiáltó nehézséget? Engem, csak ez zavar.

Szerintetek is sok negatív következménye van inkább annak, ha valaki önkifejezőbb testmódosításokat végez (tetoválás, piercing, extrémebb hajfestés (kék,sárga,lila stb.)? 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szia!
Jó, hogy itt vagy! Ha van kedved, szólj hozzá a bejegyzésekhez.
Egyéb esetekben kérlek ,ide írj: szepsegcsakneked [kukac]gmail(pont)com