2016. április 7., csütörtök

Egy könyv, amit jó olvasni: Élettitkok

Sziasztok,

Ritkán kerül kifejezetten jó könyv a kezeim ügyébe. Bevallom, hogy Ranjeet könyve is a borító alapján lett szimpatikus első körben, na meg a szépen felvésett cím volt még az, ami gondolkodásra késztetett. Viszont, több van a könyvben, mint amennyit a 2 borító közé ékelődött lapok láttatni engednek egy gyors átolvasás keretében a boltban. Szerintem ez a könyv egy nagyon jó útmutató lehet(ne) sokaknak az élethez, emiatt gondoltam, hogy megérné bemutatni a blogon is. Ráadásul akinek aktuális a dolog, az simán élhet a Glamour napok adta lehetőségekkel, ugyanis a könyváruházak közül az Alexandrában és a Libriben is 20%-kal kedvezőbben tudtok vásárolni. Na meg azért, mert  nem csak ruha és smink létezik ilyenkor, máshol is jó, ha él a kedvezményekkel az ember, pláne ha adottak a kuponfüzetben!


A könyv egészen más felépítésű, mint amit gondolnátok az első percben róla, én most el is árulom a titkot: tulajdonképpen sok interjúkérdésből és kétkedések hadából áll össze az egész, ahol a kérdésfeltevő maga Salinger Richárd és a válaszadó az indiai Ranjeet, aki Magyarországra költözött. 11 fejezeten át mesél arról, hogy milyen is az ő viszonya az élet 1-1 területéhez a spirituális szemszögből keresztül. Meglepően oldottan beszél a halálról, vagy éppen a szerelemről, a vallásról. Nagyon érdekes meglátásai vannak ezekkel a dolgokkal kapcsolatosan, csakhogy egy példát említsek: tulajdonképpen kerek perec kimondja, hogy a kereszténység maga, aki tagadja az újjászületést mint jelenséget, mégis a vallás alapítója az újjászületésben való hitével mutatta meg ennek az egésznek az ellentétét.
Nagyon elgondolkodtatónak találtam annak a témának a fejtegetését is, hogy mi a különbség az egyház és az igaz mester/tanító között. A részletekre itt nem térek ki, mert akkor nem lenne érdekes a könyv, pedig szerintem nagyon is magvas gondolatokat ébresztő maga a gondolatmenet több szála is. De ott van a halál témája is, ahol egyértelműen ki van mondva, hogy bizony az ember sokszor nem is feltétlenül azt sajnálja, aki meghalt, hanem tulajdonképpen maga miatt aggódik, hogy mi lesz vele a másik nélkül és nem tudja, nem akarja elengedni azt, aki elment. Pedig ez a fajta ragaszkodás nem csak az ő életét teszi tönkre.

Kiemelhetném még a könyv elején lévő, szerintem egy érdekes felfogást, Ranjeet a lélek törvényét, miszerint: én lélek vagyok, nekem van egy testem. Kicsit hajaz a reinkarnáció létezésére. A többi, csoportokba osztott törvényekről nem is beszélve. 
Ami igazán tetszett a könyvben, az az, hogy nem akar a maga oldalára állítani. Pont olyan, amilyennek leírja egy mester viselkedését, igaz ő nem az, de érezhető, hogy nem akarja ránk erőltetni azt, amiben ő hisz és alkalmazza az ún. be nem avatkozás törvényét. Na meg, másfelől megvan benne az a fajta hozzáállás is, hogyha valakinek segítség kell, akkor a tanítvány elmegy a mesterhez és ott kopogtat az ajtaján, hogyha készen áll. Másképp nincs értelme bármibe is belekezdeni. Én látok benne relációt, mert ha az élet számtalan más területére gondoltok, akkor az itt is igaz, elvégre, ha te nem akarsz valamit, más nem akarhatja helyetted, hiábavaló az egész. De ha te akarod, az egészen más. 
Meglestétek már a könyvet, vagy tervezitek megnézni a Glamour napi hajszában? 

2 megjegyzés:

  1. Nagyon köszönöm, hogy bemutattad ezt a könyvet, mindenképp elmentem magamnak. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy örülök, hogy ezek szerint hatással volt rád! :)

      Törlés

Szia!
Jó, hogy itt vagy! Ha van kedved, szólj hozzá a bejegyzésekhez.
Egyéb esetekben kérlek ,ide írj: szepsegcsakneked [kukac]gmail(pont)com